A távhőszolgáltatás környezetvédelmi jelentősége
Az egyre bővülő, gyarapodó városok, nagyvárosok levegőminőségének romlásában a gépjárműforgalmat követően, kétségtelenül az energiatermelés, ezen belül is a fűtési energiatermelés játssza a főszerepet. A lakosság a levegő rossz minőségének nemcsak szenvedő alanya, de okozója is lehet.
A távhőszolgáltatás nagyban hozzájárulhat a levegőtisztaság megóvásához.
Az Európai Unió országaiban az 1973-as olajválságot követő időszakban, energiahatékonysági és környezetvédelmi célokkal összhangban, a távhőellátás igen jelentős fejlődést mutatott. Bécsben például néhány jelentéktelen szigetüzemből, 20 év alatt, a sűrűn lakott városrészekre kiterjedő, egységes távhőellátó hálózat jött létre. Jelenleg is évente több mint tízezer lakást kapcsolnak be a távhőszolgáltatásba. Ez a siker nagyrészt annak köszönhető, hogy kényelmes, biztonságos és környezetbarát fűtési módról van szó.
A távhő tehát korántsem a múlt, inkább az átgondolt fejlesztések eredményeként elérhető jövő, tiszta, biztonságos és egy-egy város energetikai szempontjait messzemenően kiszolgáló fűtési mód.
Tiszta, hiszen, mindenki számára egyértelmű, hogy ha egy épületben távfűtés van, akkor az épülethez maga a hő érkezik, helyben semmilyen tüzelőanyagot nem égetnek, káros anyag nem jut a levegőbe. Az elszórtan elhelyezkedő, nagyszámú, alacsony kibocsátási magasságú kémények jóval nagyobb szennyezést okoznak a helyi környezetnek, mint a jól ellenőrzött, koncentrált, nagy magasságú kibocsátási források. Levegővédelmi szempontból fontos, hogy a környezetvédelmi hatóság által rendszeresen ellenőrzött, nagyméretű, ipari tüzelőberendezések jó hatásfokkal, optimális tüzeléstechnikai paraméterekkel üzemelnek, így csökkentve a levegőbe kerülő szennyező anyagok mennyiségét.
Biztonságos, hiszen a gázfűtéses lakásokkal ellentétben, egy távfűtéses lakásnál nem okozhat balesetet, halált a lakótérbe visszaáramló égéstermék.
A hagyományos fűtési módokkal szemben a távhőszolgáltatásnak, az előzőekben felsoroltakon túl, környezetvédelmi szempontból nagy előnye, a kapcsolt hő- és villamosenergia-termelés megvalósíthatósága. A kapcsolt energiatermelés lehetővé teszi, hogy a külön hő- és villamos-energia termelésnél kedvezőbb tüzelőanyag felhasználással, jobb hatásfokon történhessen a kétféle termék előállítása. A kisebb tüzelőanyag felhasználás, azon kívül, hogy a gazdaságosságot javítja, csökkenti a környezetbe juttatott szennyezőanyag mennyiségét.
A távhőszolgáltatás tulajdonképpen nem más, mint világszínvonalú hőközponti technika, párosítva a mai kényelmi és elszámolási igények szerint kialakított épületfűtési, használati melegvíz-ellátó rendszerekkel, ami egyedülálló életminőség alapjául szolgálhat felhasználói számára. A város oldaláról tekintve pedig a villamosenergia-termeléssel kapcsoltan termelt hőenergiát használó távhőszolgáltatás a modern városüzemeltetés alappillérének tekinthető.
Végezetül, nem szabad megfeledkezni a kiotói egyezményről sem. A tudóstársadalom jelentős része ma már egyetért abban, hogy a klímaváltozásért az emberi tevékenység is felelős. Az egyezmény lényege, hogy a globális felmelegedés miatt az emberiségnek drasztikusan vissza kell fognia az üvegházhatást okozó anyagok atmoszférába juttatását. Természetesen a távhőszolgáltatás nem gyógyír e világméretű problémára, de fontos lépés lehet. Sok kis kémény sok káros anyagot juttat a környezetbe, ezért ha az emberek átlátják a távfűtésnek a környezetünkre gyakorolt jótékony hatását, akkor mindenki, aki ezt a fűtési módot használja, érezheti, hogy hozzátesz valamit környezete, városa tisztaságához.